Zöldbabos csirke ragu

Az elmúlt fél évben csak úgy zajlott az élet. A sok munkáról nem is beszélve átestem egy szemműtéten, majd  sikeresen férjhez mentem, és persze nászutaztam is. Viszont a blogba egy bejegyzést sem tettem, amit először még páran nehezményeztek, aztán letettek rólam.Úgy tűnik én éppen ezt a pillanatot választottam a visszatérésre. Reméljük sikeresen:D

Szombaton kedvenc piacomon, a Hunyadi térin, jártam, szintén kisebb kihagyás után. Bár más piac útba esik munkába menet-jövet, ott soha nem érzem magam igazán otthonosan. Itt, az őstermelők között tűnik fel csak igazán, hogyan változik a kínálat az éppen szezonális zöldségekre-gyümölcsökre.

Ahogy sokan mások, én is úgy indulok el, hogy egy-két dolgot felírok a listámra, a többi pedig ott helyben alakul, amikor megtetszik valami. Nekem ebben az időszakban biztos pont a "mézesbácsi", Gohér Gábor, akinél mindig van pár üveg hárs méz (a kedvencem) a pult alatt, valamint egy másik úriember (a nevét sajnos nem tudom), aki csak a nyári időszakban található meg erre, mivel csak bogyós gyümölcsökkel (eper, piros és feketeribizli, málna) és meggyel, cseresznyével foglalkozik.

Most sem szabadultam, csak miután 3 féle mézt, valamint a bogyósokból 1-1 kilót felpakoltam. Viszont az eltervezett karfiolhoz csak hosszú sorban állás után tudtam volna hozzájutni odakint, így inkább egy fél kiló sárga vajbabot (felénk valamiért ezt sárga zöldbab:) vettem egy néninél.

A rakott karfiol a fejemben már átalakult rakott sárgababbá, amit vasárnapi ebédnek terveztem megfőzni, amikor vasárnap délelőtt ráébredtem, hogy egy dolog nincs itthon, tejföl. Rövid tanakodás után úgy döntöttünk, hogy nem is kell annak rakottnak lennie, legyen valamilyen egytálétel, de legalábbis minél egyszerűbb dolog. Ennek jegyében született az alábbi ragu:

Zöldbabos csirke ragu

- kis fej hagyma

- 1 nagyobb gerezd fokhagyma

- 1-2 evőkanálnyi olaj

- 35 dkg darált csirkemell

- 50 dkg sárga vagy zöldbab

- 2 dl paradicsomlé

- víz

- só, bors

A hagymát, fokhagymát apróra vágtam, az olajon megpároltam. A darált csirkemellet beleborítottam, fehéredésig pirítottam (célszerű keverni, úgy nem lesznek benne nagyobb csomók), összekevertem a paradicsomlével, majd beleöntöttem, az 1-1,5 centisre vágott babot, illetve éppen maradt előző napról egy kis pirított zöldség, nagyvonalúan azt is beletettem. Megsóztam, borsoztam és annyi vízzel öntöttem fel, ami még éppen nem lepte el.

Fedő alatt addig pároltam, amíg a bab nagyon puhára párolódott (kb. 40 perc). Ebédre barnarizzsel ettük, munkahelyi ebédnek vegyes gabonával csomagoltam el.

Megjegyzés: A csirkemellet természetesen lehet helyettesíteni, mi viszont csak ezt esszük meg. Sajnos sehol nem akarják darálni, de nemrég vettem húsdarálót, és így 2-3 kilót egyszerre ledarálunk, esetleg némi fokhagymával, borssal fűszerezve 30-35 dkg adagokban fagyasztjuk - két személynek rakott és egytálételhez tökéletesen elég 2 étkezésre.

Kérdés: Tud valaki olyan barnarizst mondani, amiben nincsenek olyan szemek, amelyek nincsenek teljesen hántolva? Nagyon rossz, amikor egy ilyenre ráharap az ember.

Heti menü helyett vállficam

Mondhatni igen érdekesen alakul eddig ez az év. Az első 10 nap menüje és főzőcskézése után pár nap szalmaság (és ezzel párhuzamosan, nálam zöldséges-rizses egytálételek) következett volna.

Erre aztán azon túl, hogy tönkrement a winchesterem még a vállam is kiugrott. Nesze neked új év...

Nem kell azért rögtön sajnálkozni, mivel bár ezen a vállamon még nem esett meg eme kellemetlen eset, a másikkal már gyakorlott vagyok, tinédzserként számos alkalommal éjszakáztam különféle ügyeleteken emiatt. De azért jelenleg egy teli lábas, de még egy serpenyő megemelése, vagy akár csak kevergetés közbeni tartása, hogy le ne penderüljön a tűzhelyről, komoly fáradalmat jelent.

Így aztán egy időre kénytelen vagyok a menüírást (és megvalósítást) felfüggeszteni, és egy darabig a technikailag lehetőség szerint egykezes ételeket főzni. (Jelzem, eddig nem sok van:))

Egyelőre még van némi idő, amit kötelezően felkötött kézzel kell töltenem, de azért, ha készülne közben bármi olyasmi, amit érdemes megosztani, akkor posztolom majd. Sajnos a fent említett winchester halál miatt az utóbbi egy hónapban eltett, még poszt nélküli képeim egyelőre kétséges, hogy vissza lehet hozni, úgyhogy, ha előbb nem, amikor hónap végén már kötésmentes leszek írok majd az újdonságokról.

Érdekes, a kilencvenes években még 4 hétig kellett felkötni, a karom, most 2 hetet ajánlottak, feljődünk, vagy gyorsabban gyógyulok?:)

Amúgy lenne egy kérdésem, bárkihez, aki hallott/olvasott ilyenről. Azt mondják minden betegségnek van valamilyen magasabb oka. A vállficamnak vajon mi lehet? Ezzel párhuzamosan minden tanácsot szívesen vennék, hogyan lehet műtét nélkül megúszni ezt az állapotot (sajnos a jelenlegi orvostudomány állása szerint nincs más választásom, ha végleges megoldást szeretnék...:(

Kép innen.

50-60 krumplifánk:)

A tavalyi év nagy felfedezése:) volt a krumplifánk. Ugyanis olyan egyszerű, húsmentes ételt szerettem volna, amit a kedvenc rizibizinkhez ehetünk, és se nem tócsni, se nem tojás-liszt-zsemlemorzsa keverék.

Böngésztem a netet és természetesen a horváthilonát, aztán egyszer csak felfedeztem, hogy jééé, hát ott a krumplifánk. A felfedezés örömére egymás után többször is elkészítettem, különféle verziókban és bár egyik-másik finom lett, de volt pár, amelyik csak úgy szívta magába az olajat. Végül a legegyszerűbb változatnál maradtam, természetesen a szokásos módosításokkal.

Krumplifánk

- kb. 30-35 dkg tisztított krumpli
- 20-25 dkg tk. liszt
- 2 tojás sárgája
- 2,5 dkg élesztő
- 1 dl tej
- 1 evőkanál olivaolaj
- ízlés szerint só
- olaj a sütéshez

A krumplit apró kockákra vágjuk, puhára főzzük, amjd a víz leöntése után simára törjük, és hagyjuk kihúlni. Az élesztőt a langyos tejben felfuttatjuk, majd a többi hozzávalóval együtt összedolgozzuk a krumplival. Ha kell, akkor tejet még tehetünk hozzá, és végül elég laza kelt tésztát kell kapjunk.

Nyújtsuk kb. ujjnyira, majd kisebb pogácsa kiszúróval sok-sok kicsi pogácsát készítünk (nekem kb. 50-60 lett). Ezeket letakarva kb. fél óráig hagyjuk kelni, majd bő forró olajban kisütjük őket. Elméletileg, ha kevés van az olajban egyszerre, akkor megfordulnak, de nekem nem moccantak meg, úgyhogy önkezűleg forgattam őket.

A kisült gombósok magukban is nagyon finomak, ráadásul apróak, úgyhogy a szinte rágcsálnivalónak is elmennek, de mi rizibizivel, illetve magos, pirított kukoricával ettük, és úgy is nagyon finom volt.

Csíkos kalácskoszorú

Amikor az előző heti menüt elkészítettem, biztos voltam benne, hogy egy szép nagy kalácsot szeretnék sütni, ami azon kívül, hogy a vasárnapi desszert lesz, pár napig reggelire is finom lesz lekvárral vagy mézzel.

Először egy egészen egyszerű, kenyérsütő gépben sült kalácsra gondoltam, de aztán E.Margit oldalát böngészve újra megtaláltam a már számtalanszor észrevett képet a címben is szereplő kalácsról.

Múlt vasárnap aztán hamarjában nekiláttam (vagyis mindent a kenyérsütőbe pakoltam), aztán megalkottam ennek a gyönyörűséges kalácsnak az általunk is fogyasztható verzióját. A kalács elkészítése amúgy szinte tökéletesen megegyezik az eredetivel, ennek ellenére természetesen írom azt is hogyan készült.


Csíkos kalácskoszorú teljes lisztből

- 60 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
- 1 dl tej
- 2 dl kefír
- 2 tojás
- 5 dkg vaj
- egy csipet só
- 3-5 evőkanál méz
- 1/4 friss élesztő
+ kb. 3 dkg karob por, a "kakaós" tésztához

A hozzávalókat a kenyérsütő gépbe tettem (folyékonyak alul, többi felül), majd a tészta (nálam 8-as) programot elindítottam. Ez 20 percig dagasztja, majd további 20 percig keleszti. Ezután teljesen le szoktam állítani a programot, és újabb 20 percig hagyom dagasztani, csak fülelni kell mikor fejezi be a keverést, és készen is van.

Ha a teljes kiőrlésű liszt túl sok folyadékot venne fel, akkor nyugodtan hozzá lehet önteni egy kevés tejet, egyszerre legfeljebb 1-2 kanállal, majd ha elkeverte, és úgy tűnik kell még, akkor lehet ismételni. Nekem ezúttal nem kellett.

A tésztát két felé osztottam, az egyiket a karobbal még 4-5 percre visszatettem dagasztani, hogy alaposan elkeverje még a gép. Végeredményben nagyon laza tésztát kaptam.

A tésztákat 2-2 felé osztottam, egy simát és egy karobosat nagyon vékonyra nyújtottam, majd egymásra fektetve felcsavartam. Ugyanígy tettem a másik kettővel is. A két tészta tekercset összesodortam, koszorúvá alakítottam, a végeket kicsit aláhajtogattam, hogy szép formája legyen.

A kalácsot sütőpapírral bélelt tepsin kb. 1 órát kelesztettem (óriásira nőtt:), majd közepesen erős sütőben aranybarnára sütöttem. Én kicsit kevesebb mézzel készítettem, ezért magában szinte nem is volt édes, de többféle házi lekvárral és mézzel is ettük, úgyhogy ez nem jelentett problémát:)

Almás-fűszeres rizskoch házi cseresznyelekvárral

Immár az az időszak van, amikor nekiláttunk elfogyasztani a nyáron befőzött, házi, ráadásul kizárólag mézes édesítéssel készített lekvárjainkat, dzsemjeinket.

Azon kívül, hogy egy lekváros kenyér szinte minden nap ott figyel valamelyikünknél, azért egy-két desszert elkészítésénél is használok belőle.

A múlt heti menüben tervbe volt véve a rizskoch készítése, aztán az elkészítése napján elkezdtem agyalni, hogy vajon mivel is lehetne megbolondítani, hogy azért kicsit egyedibb legyen. majd miután kitaláltam a receptet és a formát, észleltem, hogy egy ehhez egészen hasonló rizskoch-ot Mirelle is elkövetett valamikor.

Ettől függetlenül közre adom, mert isteni finom volt, főként mivel egyik nap meggylekvárral, másikon cseresznyével ettük.

Almás-fűszeres rizskoch muffin formában

- fél bögre rizs (nekem 15 dkg)
- 6 dl tej
- 2 tojás
- 6 dkg méz
- 1 evőkanál tk. liszt
- 2 dkg vaj
- fűszerek (fahéj, gyömbér, vanília)
- egy csipet só

A rizst a tejben a méz felével tűzhelyen felforralom, majd az előmelegített sütőben addig párolom fedő alatt, amíg a rizsszemek teljesen felszívják a tejet. Egyszer-kétszer villával megkavartam, de különben nem kell hozzányúlni (mellesleg a rizst mindig sütőben "főzöm", így mindig tökéletes, és soha nem ég oda). Ha kész, fedő nélkül hűlni hagyom.

A tojások sárgáját összekeverem a vajjal, a liszttel és a maradék mézzel, majd a legfeljebb langyos rizshez keverem. Két közepes almát megmosok, és héjastól lereszelek, majd ízlés fahéjjal (nálunk ez elég sok), csipet gyömbérrel és egy negyed rúd vanília kikapart magjaival szintén a rizshez adom.

A tojások fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verem, óvatosan az egészhez hozzákeverem, ugye, hogy minél kevésbé törjön össze.

A muffinsütőből 9 formát alaposan kivajazok, majd a rizses keveréket szétosztom bennük. A tetejére még egy csipet fahéj került, csak, mert nagyon szeretjük.

Közepes-erős lángon addig sütöm, míg a teteje aranybarna nem lesz.

Heti menü (január 2-10.)

Ahogy a rendszerezős (bár nem túl rendszeres) blogomban írtam, ez az év most már valóban a rendszeresség éve lesz, egyrészt önnevelés, másrészt pár megszorítás okán.

Nem tudom mennyire emlegettem itt, de bizonyos időszakokat (nyaralás, ünnepek) kivéve leginkább előre kitalált menü alapján eszünk. Nem csak azért, mert a házi koszt finomabb és egészségesebb, de amiatt is, mivel, ha egy hétre előre megvan, mit szeretnénk enni, és egyszerre meg is vesszük azt, sokkal kisebb az esélye, hogy olyasmiket veszünk ami felesleges.

Annak ellenére, hogy nem ettünk többet az ünnepek alatt sem a szokásosnál, mégis az év eleje hagyományosan az egyszerűbb, olcsóbb ételek ideje. Amúgy is a tél közepén járunk, amikor sokkal hajlamosabbak vagyunk a nassolásra, így nem árt visszafogni magunkat.

A heti menü általában a hét utolsó munkanapján készül, hogy másnap a piacon és a boltban minden hozzávalót meg tudjak még venni. Ezúttal jövő szombatig készült el (aki elfelejtette volna: munkanap), de mivel közel dolgozom a Hunyadi téri piachoz, valószínűleg ugyanúgy szombaton fogok bevásárolni ott, még munka előtt.

Heti menü (január 2-10.)

3. szombat:
Lencseleves (maradék főzelékből Polcz Alain nyomán) + hagymás pirított tarhonya
4. vasárnap:
Sárgaborsó főzelék + sült virsli + Csíkos kalácskoszorú
5. hétfő:
Paradicsomos rakott házitészta
6. kedd:
Sárgaborsó főzelék + sült virsli vagy szója fasírt
7. szerda:
Zöldségleves + Rizskoch házi lekvárral
8. csütörtök:
Magos pirított zöldség + maradék rizskoch
9. péntek:
A ház ura házon kívül halat eszik:), nekem hideg ebéd
10. szombat:
Burgonyafánk + zöldséges-vajas barnarizs