2011/02/13

Álmaim sütije: tk. skót vajas keksz (shortbread)


Valószínűleg nem véletlenül nagy kedvencünk a Walkers Pure Butter Shortbread-je. Ha nagy ritkán megveszünk egy csomaggal akkor az fénysebességgel tűnik el, megcáfolva minden, annak lehetetlenségére vonatkozó tételt.

Egy darabig sikerült elkerülni a kísértést, de két hete véletlenül aztán megláttuk egy teaboltban, és miután hazatérve az üres zacskót kidobtam a szemétbe, azzal az eltökélt szándékkal ültem le a gép elé, hogy addig nem kelek fel, amíg legalább egy értékelhető shortbread receptet nem találok.

Szerencsére nem kellett itt megöregednem, mert számos embert foglalkoztatott már ugyanez a gondolat. Első körben három recept nyerte el a tetszésem, majd ezeket összevetve maradtam annál a verziónál, ami végül kísérletem első, és gyanítom egy darabig végső receptje lett. Az alapanyagok változtatása miatt az íze nem pontosan olyan, mint az eredetinek, azonban a jellege nagyon hasonló, és éppen a változtatások miatt számomra még finomabb lett az egész.

Skót vajas keksz (shortbread) teljes kiőrlésű lisztből

- 10 dkg melaszos nádcukor
- 12,5 dkg kukorica keményítő
- 25 dkg graham liszt
- 1 csapott kávéskanál só
- 22,5 dkg puha vaj

A nádcukrot, a kukoricakeményítőt, a lisztet és a sót összekeverjük, majd alaposan összemorzsoljuk a vajjal, mint bármikor, amikor omlós tésztát készítünk. A melaszos nádcukornál arra figyelni kell, hogy apró csomócskák maradhatnak benne, ez bizonyos méret alatt nem gond, de egy nagyobb csomóra ráharapni később biztosan nem lenne jó, ezért tényleg alaposan morzsoljuk össze a hozzávalókat.

Előre megnyugtatok mindenkit, nem fog összeállni, morzsa marad. Én az egészet egy 35-40x25 centis szögletes üveg sütőtálba tettem, hogy lássam az alját, ahogy sül, de természetesen fém tepsi is jó neki.

A morzsát tenyérrel alaposan lenyomkodtam, igyekeztem egyenletes vastagságra alakítani, majd villával óvatosan megszurkodtam (azért óvatosan, mert nincs összeállva, és könnyen eldeformálódnak a csinos kis szurkálás nyomok, de végül is ez csak a külseje).

A sütőt 1-2 percig közepes lángon belegítettem, majd nagyjából 30-40 percig sütöttem, közben párszor megnézve az alját, ami végül kellett is, mivel majdnem sikerült megpirulnia. (Fém tepsinél az előmelegítés lehet hosszabb, így a sütés ideje rövidülhet 30 percre, de az a biztos, ha az ember többször ránéz.)

Miután kivettem, hagytam állni 10 percet, majd élet késsel hosszúkás szeletekre vágtam. Természetesen nem bírtam kivárni, azonnal ki is szedtem egyet, hogy majd a tányéron kihűl, de persze még langyosan elfogyott.

Ebből a mennyiségből nekem kb. 50-60 kekszem lett, és vállalható időn belül: egy hét alatt sikerült elfogyasztanunk, úgy, hogy egy részét elosztogattam. Az íze tényleg hihetetlen, és hihetetlenül vajas, és nekem kifejezetten tetszett, hogy voltak benne apró (1-2 mm) cukor darabkák.

2 comments:

mimi said...

Végre új bejegyzések:)

Foodafok said...

Nagyon tetszik, és használni is fogom, nagyon sokszor.