2009/05/30

Serpenyős zöldspárga

Ha jól emlékszem nem került fel tavaly a blogba a fehér spárgával való első, és sajnos nem túl jó, találkozásunk története. Röviden csak annyi, hogy bár hámoztam, meg alaposan megnéztem, hogy mennyire friss, olyan nagyon szálkás volt, hogy nem sok örömünk telt benne:)

A második alkalommal már zöld spárgával próbálkoztam, bár az is igaz, hogy brokkolival keverve lett egy vega ebéd egyik körete, és szerencsére annyira ízlett, hogy tudtam, idén újra próbálkozni fogok.

Nemrégiben, erősen kísérleti jelleggel, beszereztem a piacon egy csomaggal (kettőnknek, látszik, hogy óvatos vagyok:), aztán körbenéztem a blogokon, hogy kinél mi sül-fő. Nagy bánatomra szinte mindenhol hasonló recepteket találtam (leginkább csőben sütve, tejszínes mártással vagy baconbe burkolva), viszont én olyasmit szerettem volna, ami sokkal erőteljesebben kiadja magának a spárgának az ízét és nem kell sokat pepecselni vele.

Végül úgy döntöttem, hogy a kedvenc módszeremmel fogom megoldani a kérdést: előszedtem hát szegény, sokat szenvedett serpenyőnket, majd megalkottam a számomra legegyszerűbb változatot, amely ráadásul nagyon finomnak is bizonyult.


Serpenyős zöldspárga

- 25 dkg spárga
- 5 dkg házi sonka
- egy evőkanál olivaolaj
- só, frissen őrölt bors, fokhagyma
- fél-egy deci víz

A sonkát apró kockákra vágtam, majd az olivaolajon pár perc alatt átpirítottam, az előre megpucolt (végültől megszabadított) spárga rudacskákat óvatosan, és leginkább párhuzamosan, a könnyebb keverhetőség érdekében, a serpenyőbe helyeztem, majd nagy lángol 3-4 percig pirítottam.

Közben megszórtam egy kevés sóval, apróra vágott fokhagymával, illetve frissen őrölt borssal, majd hozzáöntöttem a vizet is. Bár ehhez a serpenyőnkhöz, mérete miatt, nincs fedőnk, de egyik fém keverőtálam pontosan lefedi, így azzal beborítottam, és nagyjából 10 percig hagytam párolódni, közepes lángon.

A "fedőt" levéve nagy lángon addig pirítottam egyszer-kétszer átkeverve, amíg a víz el nem párolgott. Ekkor a spárga még roppanós, de belül még puha, ráadásul elég erőteljes az íze is.

Mivel ebédnek készült, ezért csilis-fokhagymás csirkemell falatkákat is gyártottam hozzá, valamint az előző napról megmaradt kevéske levesből kihalásztam a krumplikat, és további adag fokhagymás oliván alaposan (képen látható mennyire) megpirítottam.

No comments: