2008/05/30

Lila és mediterrán: gyümölcsleves

Mostanában többször is felvetettem az ötletet, hogy főzök én gyümölcslevest, de jobbik felem azt mondta mindannyiszor, hogy inkább ne. A sokadik alkalommal megakadt a fülem azon, hogy mi az hogy "inkább ne", csak nincs valami gond az ééén gyümölcslevesemmel?
Hát, mint kiderült gond nincs vele, de nem igazán jön be neki. Viszont az ami a töröknél lehet venni már jóval közelebb áll a szívéhez:)

Nálunk a gyümölcsleves a hagyományos magyar módon készül: vízben megfőz, tejföllel/tejszínnel és liszttel jól besűrít, melegen vagy hidegen (elvetemült esetekben tejszínnel) fogyaszt. A csak meggyből vagy cseresznyéből készült változatot otthon így is hívtunk: sűrűmeggy, sűrűcseresznye.

Aztán kapok a fejemhez, hogy mekkora ész vagyok, hiszen igyekszem minden rántásból-habarásból kimaradni, de legalábbis nem a hagyományos módon megoldani az ételek sűrítését. Vajh miért is nézem el magamnak, hogy lisztet kívánok tenni a gyümölcslevesbe???

Így történt, hogy először felidéztem emlékeimben, milyen is a gyümölcsleves a töröknél, aztán nekiláttam egy új recept keresésének, végül pedig kikavartam azt a levest, amit ezentúl csinálni fogok: liszt és főzés nélkül.

Egy közepes tálba a következők kerültek:
25 dkg fagyasztott vegyes gyümölcs (málna, szeder, piros- és fekete ribizli)
egy nagy maroknyi fagyasztott meggy
egy nagy maroknyi eper négybe vágva
egy zöldalma meghámozva, apróra vágva
fél konzerv cukormentes ananász, apróra vágva + a levének  a fele
(tudom, vétkeztem, de ezentúl csak és kizárólag friss ananászt teszek bele:)
kb. 1 deci tejszín
kb. fél liter tej
3 teáskanál méz

Az eperből pár szemet kanállal összenyomkodtam, hogy a leve gazdagabb legyen, majd felöntöttem az egészet kevés tejszínnel és tejjel, úgy, hogy jó sűrű legyen (mivel a gyümölcsök még olvadtak), aztán betettem a hűtőbe. Már egy óra múlva úgy éreztem, hogy kezd összeérni az íze, de másnap ebédre aztán már maga volt a tökély. Imádom.


2 comments:

chriesi said...

Én sem szeretem a gyümölcslevest. Egyszer ettem egy étteremben görögöt, az isteni volt, ez is jól hangzik!

mithrile said...

Komolyan érdemes kipróbálni, egészen más, mint a főzött.
Hamarosan lesz időm, és akkor egy barackos-ribizlis változaton fogok dolgozni:))