2008/01/14

Édesítőszerek 2. A szacharin és nátrium-, kálium- és kálcium-sói

Szacharin (E954 - C7H5NO3S)

Története:

A szacharin az egyik legrégebbi édesítőszer. 1878-ban fedezte fel egy kátrány származékokkal dolgozó kémikus. 1907-ben a szert vizsgálatoknak vetették alá, hogy biztonságosságáról megbizonyosodjanak. Egyes tanulmányok alapján a szacharin bizonyos esetekben komoly gyomorpanaszokat okozott, s bár nem volt bizonyítható, egy időre be is tiltották használatát. Az I. világháború idején a cukorhiány következtében a tilalmat feloldották, és megkezdték nagyarányú termelését, egészen a II. világháború végig.

A '60-as években több olyan tanulmány is napvilágot látott miszerint a szacharin rákkeltő hatású. Ezt egy 1977 tanulmány is megerősítette, mely szerint a kísérleti patkányoknál a szer nagy mennyiségű fogyasztása hólyagrák kialakulását segítette elő. A kanadai kormány végül betiltotta a szert. Az USA is javasolta volna betiltását, azonban akkoriban ez volt az egyetlen lehetséges mesterséges édesítőszer, és főként a diabéteszesek körében erős ellenzőkre talált a javaslat. Ennek eredményeképpen végül nem tiltották be, azonban elrendelték, hogy minden, szacharint tartalmazó élelmiszeren fel kell tüntetni, hogy a szacharin esetleg rákkeltő lehet.

1991-ben az USA élelmiszerfelügyelete visszavonta 1977-es tiltó javaslatát, és 2000-ben a kongresszus hatályon kívül helyezte a figyelmeztető cimkékre vonatkozó törvényt.

A szacharin 450-500-szor édesebb, mint a cukor, és anyagát a szervezet nem bírja hasznosítani, ezért teljesen energiamentes, azonban erősen fémes mellékíze van. Nem emeli meg az inzulin szintet sem. Melegítés során is stabil marad, még savak közelében is. Mivel nem lép reakcióba semmilyen élelmiszer alapanyaggal, ezért nagyon jól tárolható. Más édesítőkkel keverve gyakran használják, hogy azok gyengeségeit kompenzálja (pl. a ciklamát:szacharin 10:1 arányú keveréke). A szacharin gyakran használják aszpartámmal is diétás üdítőkben, mivel ez utóbbi édes íze viszonylag rövid ideig tart, így a szacharin segíti az édes íz megtartását a tárolás során.

Édesítőszerként leggyakrabban nátrium sójának formájában használatos (Na-szacharinát - C7H4NNaO3S.2H2O). A kálcium sóját (C14H8CaN2O6S2.31/2H2O) szigorú náriummentes diétánál használják.

Felhasználása:

A szaharin csak bizonyos élelmiszerekben használható. Ezek pl.:
- Csökkentett energiatartalmú ill. cukormentes italok (max. 80 mg/l)
- Csökkentett energiatartalmú ill. cukormentes desszertek (max. 100 mg/kg)
- Csökkentett energiatartalmú ill. cukormentes lekvárok, dzsemek, zselék (max. 200 mg/kg)
- Csökkentett energiatartalmú ill. cukormentes kakaó- vagy szárított gyümölcs alapú édességek (max. 500 mg/kg)
- Édes-savanyú gyümölcs- és zöldségkonzervek (max. 160 mg/kg)
- Édes-savanyú konzervek halból, tenger gyümölcseiből és puhatestűekből (max. 160 mg/kg)
- Szószok és mustár (max. 160 ill. 320 mg/kg)
- Alkoholos italok (max. 80 mg/l)
- Gabonából vagy diófélékből készült snack-ek (max. 100 mg/kg)
- Táplálékkiegészítők (max. 80 – 1.200 mg/kg)

Az Európai Bizottság a szacharin esetén nagyon alacsony ADI (Acceptable Daily Intake - elfogadható napi beviteli mennyiség)értéket állapított meg, max. 2,5 mg/kg.

A cikkek főként a wikipedia.org, tudatosvasarlo.hu, ec.europa.eu oldalak felhasználásával készülnek.

No comments: