2008/01/11

Édesítőszerek 1. Ciklamát

Mikor elhatároztuk (a párom + én), hogy felhagyunk a cukorevéssel, még nem sejtettem mennyire nem lesz könnyű dolgunk. Főleg nekem. Merthogy, ha már belekezdek valamibe, akkor legyek nagyon alapos: próbáljak elkerülni minden egyes élelmiszert, amibe cukrot tesznek (erről oldalakon át lehetne mesélni, talán majd később egy oknyomozó beszámoló keretein belül:), és nem csak úgy nagyjából az édességeket.

Ami mégis igen komoly fejtörést okozott, hogy az édes ízt viszont szeretem, és főleg az elején, azt gondoltam, hogy erről biztosan nem fogok tudni lemondani. Így aztán elzarándokoltam a hozzám legközelebb eső nagyobb élelmiszer áruház diabetikus polcaihoz. Persze rögtön vihettem volna egy szótárt is magammal, mert nekem aztán nem sokat mondanak a diabetikus termékek cimkéjén szereplő fura szavak. Így aztán leültem, hogy megtudjam mi micsoda, és miért lenne jó nekem, hogy az van benne. Ugyanis én nem használok édesítőszereket (sem).

Ciklamát (E952)

Története:
Mesterséges édesítőszer, amit 1937-ben fedezett fel az Illinois-i Egyetem egyik diákja. Mint sok más mesterséges édesítőszert ezt is egy véletlen "baleset" során került a figyelem központjába. Egy gyulladásellenes készítmény kidolgozása közben a diák az asztalra letette, majd újra felvette és megérezte rajta az édes ízt. Elsőként a DuPont vette meg a szabadalmat, majd később az Abbott Laboratories-hoz került. Ők leginkább arra használták, hogy bizonyos gyógyszerek keserű ízét elfedjék vele. 1958-ban GRAS jelölést kapott (általánosan biztonságosnak elfogadott termék lett), és ezután már semmi sem állta útját, hogy a diabéteszesekhez is eljusson tabletta vagy folyadék formájában.

Az USA-ban 1969-ben megjelent egy tanulmány, mely szerint a ciklamát és szaharin általános 10:1 arányú keveréke rákos megbetegedéseket okozott kísérleti patkányokban. Más tanulmányok szerint a szervezet bizonyos esetekben a ciklamátot mérgező anyaggá alakítja a szervezetben. Ezek nyomán 1969. októberében az USA élelmiszerfelügyelete betiltotta, mint rákkeltő anyagot. Az 1980-as évek elején ezt az állítást visszavonták, jelenleg a világ országainak egy negyedében engedélyezett a használata, többek között az Európai Unió összes országában.

A ciklamátnak a ciklohexil-szulfaminsav sóit nevezzük:

- nátrium-ciklamát vagy szódium-ciklamát (Na(C6H11NHSO2O) )

- kálcium-ciklamát (Ca(C6H11NHSO4)2)

Felhasználása:

A ciklamát szagtalan, fehér por, ami 30-50-szer édesebb, mint a cukor, elméletileg mellékíz nélkül. Gyakran használják más mesterséges édesítőszerrel együtt, mivel azok hatását erősíti. A ciklamát azok közé az édesítőszerek közé tartozik, amelyek emésztés nélkül ürülnek ki a szervezetből. Elsősorban kalóriacsökkentett italokban használják, de alkalmazható főzéshez és sütéshez is, mivel ellenáll a hőhatásnak. A ciklamát csak bizonyos élelmiszerekben használható, legfeljebb a megadott mennyiségekig:

- Csökkentett energiatartalmú ill. cukormentes italok (max. 250 mg/l)

- Csökkentett energiatartalmú ill. cukormentes desszertek (max. 250 mg/kg)

- Csökkentett energiatartalmú ill. cukormentes lekvárok, dzsemek, zselék (max. 500 – 1.000 mg/kg)

- Csökkentett energiatartalmú ill. cukormentes gyümölcskonzervek (max. 1.000 mg/kg)

- Táplálékkiegészítők (max. 400 – 1.250 mg/kg)

- Kozmetikumok és gyógyszerek
Ezek a maximális mennyiség csak olyan élelmiszerben megengedett, amiből vélhetőleg keveset fogyasztunk, például lehelletfrissitő tabletták.

Az Európai Bizottság a ciklamát esetén nagyon alacsony ADI (Acceptable Daily Intake - elfogadható napi beviteli mennyiség)értéket állapított meg (max. 7 mg/kg), és néhány élelmiszer, például a rágógumi és a bonbonok esetében teljesen megtiltotta az édesítőszer használatát.

A cikkek főként a wikipedia.org, tudatosvasarlo.hu, ec.europa.eu oldalak felhasználásával készülnek.

No comments: