2008/07/21

Serpenyős hét 1.

Hát visszatértem, vagy miacsoda, egy hét láblógatás és nagyrészt éttermi étkezés után. Ez a nyaralás étkezésileg is szabadságot jelentett, vagyis mindenki azt evett, amit akart, ámbár egyszer rögtönöztem egy pár perces monológot a vaj és margarin különbségeiről. (Meg a cukorról/mézről/mesterséges édesítőkről, meg a fehér/teljes kiőrlésű lisztről..stb..:)

Akárhogy is szabadság, azért főleg levest ettem, és húsféléket, na meg persze isteni, faszénen sütött, vékony tésztájú kürtőskalácsot és még istenibb háziféle réteseket (meggyest, mákost, meggyes-mákost, almást, túrós..hmm..azt hiszem ennyi:)

A hétvége eljöttével, és hazatértünkkel, azonban drága szép szervezetem már igencsak ellenkezett önön gyilkolászásom ellen, plusz még szalma is lettem, úgyhogy minden okom megvan rá, hogy visszatérjek az minden étkezésünk alapjaihoz, a Serpenyősökhöz.

A serpenyős pedig nem másban készül mint egyetlen serpenyőnkben, egy kétkezes (azt hiszem ez a legnagyobb, amit kapni lehet..) magas falú Tefal serpenyőben. Felmerülhet a kérdés, hogy minek kell két főnek egy akkora serpenyő, amiben egy kiló zöldség szinte elveszik, de más oldalról kell megközelítani a kérdést: ez a serpenyő legalább 3-4 másik helyett is állja a sarat. Hogy enyhén reklámszagú (ízű?) legyek: ezt aztán soha nem tesszük el a szekrénybe. És nem csak azért mert nehezen fér el (mert igen), hanem mert ez az az edény, amit főzéseink 70 százalékánál használunk.

Sok-sok időnek ezelőtte a serpenyőst még wokosnak hívtam, azonban változik minden, így a használatomban levő konyhai eszközök is, és wokost átminősítettem serpenyőssé. Nem mintha a technikán változtattam volna: kevés, vagy semmi zsiradék, és nagy lángon pirított hozzávalók, leginkább zöldségek.

A héten, a legfelül ecsetelt indokokból a serpenyős lesz a heti menü fénypontja, és bár gasztronómiailag nem egy csoda, úgy gondoltam egy ilyen sorozat megér egy-két posztot:)

Kezdődött pedig a hét, hogy semmi nem volt a hűtőben, és mivel ez a hetünk csak csütörtökig tart (később még elmagyarázandó indokokból), ezért úgy gondoltam csak a minimális zöldségeket, gyümölcsöket szerzem be, no, meg a kedvenc túrós zsemlémhez szükséges túrót és tejfölt. Innen aztán adta magát a dolog, hogy én bizony fagyasztott zöldfélét veszek (igen, nyár közepén.. viszont a gyümölcsöt a Hunyadi téren vettem ma reggel, ahogy elállt az eső, bibibii:), és innen már tizedmásodpercek kérdése volt a serpenyős.

Serpenyős 1.

- fél marék mag (most szotyi+lenmag)
- 30 dkg zöldség (ezúttal a valamelyik hülye által mexikóira keresztelt színességesség)
- két darab aszalt paradicsom apróra vágva
- egy óriásgerezd fokhagyma vékonyra szelve
- kevés olivaolaj
- só
- tört bors
- kb. 3 dkg sajt
- kb. 2 evőkanálnyi tej vagy tejföl

A serpenyőt alaposan felhevítjük az olivával, majd beledobjuk a magokat és a paradicsomot. Legnagyobb fokozaton, átkevergetve pirítjuk, majd, ha pattogni kezd (a lenmag nagyon gyorsan), akkor beledobjuk az zöldségeket és a fokhagymát. Az egészet enyhén megsózzuk, tört borssal is megszórjuk, és ugyanúgy a legnagyobb fokozaton, többször átkeverve addig pirítjuk, amig a zöldség átforrósodik, illetve a széle egy kicsit pirulni kezd (ennél jobban is meg lehet pirítani).

Ekkor a tejet vagy tejfölt beleöntjük, alaposan elkeverjük, így a hirtelen hőt veszített zöldségek nem lesznek olyan szárazak. Ezután a tűzről levesszük, a kockákra vágott sajttal egyszer összekeverjük, és tányérra (nálam nagy müzlis tálba) kanalazzuk.

Ebben az esetben szerettem volna még valamit mellé, úgyhogy kollégista (éhenkórász) életem egyik nagy "találmányát" készítettem el. Persze azóta, hogy ezt kitaláltam (sok-sok éve), már rájöttem, hogy az indiaiak alaposan megelőztek, de azért nem haragszom rájuk:)

Kollégista falatok

- kb. 2 marék tk. rozsliszt
- 2 csipet só
- bors, ízlés szerint szárított zöldfűszer
- víz
- kevés olivaolaj

A lisztet a sóval, fűszerekkel összekeverjük, majd annyi vízzel keverjük össze, hogy lágy, de könnyen nyújtható tészta legyen belőle. Akár kézzel kb. fél centi vastagra nyútjuk, nagyjából 2x2-es négyzetekre vágjuk.

Kevés olajat serpenyőben felforrósítunk, a négyzeteket először egyik majd másik oldalán is picit megpirítjuk. A zöldség mellé, de akár magában, vagy valamilyen szószba mártogatva akár, megesszük.

No comments: