2008/10/10

Szülinapi reggeli

Ígérem nem lesz több szülinapi poszt az idén. De így legalább minden időszaknak emléket állítottam: a szilvás-diós a gyerekkor, a csokis a felelőtlenkor (igen, az a semmivel sem törődő, aggodalmaktól mentes), a szülinapi reggeli pedig már az igazi felnőttkor:D

Mivelhogy a szülinapom szabadnapra esett aludhattam volna délig, aztán mindenféle lazítós programokkal pihentethettem volna fáradt és akkor még beteg magamat. Én viszont órát állítottam, aztán reggelire, és persze fényképezőgépre kaptam, majd miután megörökítettem kényelmesen megeszegettem-megiszogattam mindent, közben pedig, szerencsére minden ijedtség és keserűség nélkül nosztalgiáztam kicsit.

A reggeli első részét a önkezemmel facsart narancslé mellett a habkönnyű, isteni finom házi zsemléből készült igen egyszerű szendvics jelentette. A Hunyadi téren beszerzett miniparadicsomok (nem koktél, csak kicsi) tetejére az ugyanott beszerzett, füstölt, borsos gomolya szeletkéket pakoltam.

A második részt sem bonyolítottam túl. Az előző nap sütött pókhálós linzerből megajándékoztam magam az első szelettel, mellé, de inkább utána árpakávét iszogattam, mini habverővel felvert tejszínnel, egy kávéskanálnyi mézzel és egy csipet fahéjjal megkoronázva.

Közben még a nap is sütött. Szinte csak nekem.

2 comments:

Dulmina said...

Isten éltessen! :)
De ha így jobban tetszik:
Many happy returns of the day!

mithrile said...

Igazán köszönöm, így is úgy is:D